
A munkavégzésre vonatkozó megállapodáson és a munkatevékenységre vonatkozó megállapodáson alapuló foglalkoztatásnak túlnyomórészt kivételesnek kell lennie. Milyen munkákra lehet megállapodást kötni, mik a konkrétumok és milyen illetékeket kell fizetni 2024-ben?
A munkáltató feladatai vagy szükségletei teljesítése érdekében természetes személlyel a munkaszerződésen túlmenően megköthető:
- megállapodás a munkavégzésről (ha a munka eredményeként kerül meghatározásra),
- megállapodás a munkatevékenységről (ha a munka egy munkatípus szerint van meghatározva),
- részmunkaidős diákmunkára vonatkozó megállapodás (a munka jellege szerint meghatározott alkalmi tevékenység, míg ilyen típusú megállapodás csak tanulóval, hallgatóval köthető).
A munkaviszonyon kívül végzett munkavégzésről szóló megállapodás munkaviszonyt létesít a munkáltató és a munkavállaló (vagy a szerződés jogosultja) között. A munkaviszony tárgya a munkavállaló (vagy vállalkozó) munkájának a munkáltató részére történő ellátása.
A munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodásokra a következők vonatkoznak:
- a Munka Törvénykönyve első részének általános rendelkezései,
- a munka törvénykönyvének kilencedik része, amely a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó valamennyi megállapodást szabályozza,
- a munkaszünetekre, a folyamatos pihenésre, a szabadnapi munkavégzés korlátozására, az éjszakai munkavégzésre, a minimálbérre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó rendelkezéseket.
A cikkben a továbbiakban a munkavégzésről szóló megállapodás és a munkatevékenységről szóló megállapodás alapján a munkáltató és a vállalkozó közötti munkaviszony létrejöttével kapcsolatos feltételekre térünk ki.
A munkavégzésről szóló megállapodás és a munkatevékenységről szóló megállapodás csak kivételesen jön létre
Az Mt. 223. §-a csak kivételes esetben teszi lehetővé, hogy a munkáltató természetes személyekkel a munkaviszonyon kívül végzett munkáról megállapodást kössön. Az idénymunka végzésére vonatkozó munkatevékenységről szóló megállapodásra a kivételes feltétel nem vonatkozik.
A munkáltató a munkavállalóval munkaszerződésen alapuló munkaviszony megkötését nem helyettesítheti a munkaviszonyon kívül kötött megállapodások megkötésével. A Munkaügyi Felügyelőség szerint a munkáltató az említett foglalkoztatási formákat csak kivételesen és ritkán alkalmazza, figyelembe véve a munka jellegét és az idődimenziót. Rövid távú, nem folyamatosan végzett munkáról van szó, míg munkaszerződésen alapuló munkaviszonyban végzett munkavégzésük gazdaságtalan és eredménytelen lenne a munkáltató számára. A munkaadók elsősorban anyagi okok miatt preferálják a megállapodások megkötését, mint a munkaszerződés formájában történő munkaviszony megkötését. A munkaügyi felügyelőség közleményéből ugyanakkor az következik, hogy a munkáltatók esetenként visszaélnek a megállapodás intézményével a munkavállalók jogainak gyengítése érdekében, hiszen a Munka Törvénykönyve a munkaszerződés megkötésekor nagyobb fokú jogokat biztosít a munkavállalóknak.
A munkavégzésről szóló megállapodás és a munkatevékenységről szóló megállapodás szükségletei 2024-ben
A munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodást a munkáltatónak írásban kell megkötnie, ellenkező esetben érvénytelen. A munkáltató köteles a megállapodás egy példányát kiadni a szerződés jogosultjának.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató köteles a megállapodásokba belefoglalni azokat a részleteket, amelyeket az alábbi táblázatban ismertetünk:
| Megállapodás a munkavégzésről (226. § (2) bekezdés)
|
Munkaügyi megállapodás (228a. § (3) bekezdés)
|
| · munkakör
· megállapodás szerinti díjazás, · az az idő, ameddig a munkafeladatot el kell végezni, · munkakör, ha az nem következik közvetlenül a munkafeladat meghatározásából.
|
· egyeztetett munka,
· megállapodás szerinti díjazás, · munkaidő tartomány, · a megállapodás megkötésének időtartama. |
A munka minimális kiszámíthatósága a megállapodásokban 2024-ben
A Munka Törvénykönyve 2022. november 1-től a munkáltató kötelezettségét állapította meg, hogy a szerződő felet írásban (elektronikus vagy írásban) közölje:
- azok a napok és időszakok, amelyekben a vállalkozó köteles munkát végezni,
- az az időszak, amelyen belül a vállalkozót a munka elvégzéséről tájékoztatni kell annak megkezdése előtt, amely nem lehet rövidebb 24 óránál.
A cél a munkavégzés átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése a munkaügyi kapcsolatok területén és különösen olyan helyzetekben, amikor a munkaszervezés részben vagy egészben kiszámíthatatlan.
A Munka Törvénykönyve a munkavégzés minimális kiszámíthatóságával kapcsolatban szabályozza továbbá, hogy:
- az adatok változása esetén a megváltozott adatokról a szerződő felet legkésőbb a változás hatályba lépésének napjáig írásban tájékoztatni kell,
- a munkáltató nem követelhet munkát a vállalkozótól, ha az a tájékoztatásnak ellentmond (pl. a meghirdetett kereten kívül),
- ha a munkáltató a munkavégzést a meghirdetett határidő után lemondja, a vállalkozót a díjazás legalább 30%-ának megfelelő összegű kártérítés illeti meg.
Amire a munkavégzésről szóló megállapodás és a munkatevékenységről szóló megállapodás 2024-ben kötött
A megfelelő típusú megállapodás meghatározása a megkötés céljától, a munka jellemzőitől és a konkrét eset körülményeitől függ. Az egyes megállapodástípusok sajátosságait a Munka Törvénykönyve részletesen rögzíti.
Abban az esetben, ha az eredmény által meghatározott munkáról van szó, a munkáltató megállapodást köt a vállalkozóval a munka elvégzéséről. A munkavégzési megállapodás tárgya nem lehet ismétlődő tevékenység. Fontos meghatározni, hogy a munkafeladat mikor kezdődik és mikor ér véget (eredmény). Az eredmény egy természetes személy munkatevékenységének végterméke, amely minőségileg vagy mennyiségileg is azonosítható.
Példa a munkavégzésre vonatkozó megállapodás megkötésére
A stílusos városi kerékpárok gyártásával foglalkozó munkáltatónak fonott kosarakat kell a kormányra rögzítenie egy korlátozott modell kerékpár véglegesítéséhez. Feladatának ellátására munkavégzésre vonatkozó megállapodás alapján természetes személyt alkalmaz, amely a munka eredményeként – 60 db fonott kosár – kerül meghatározásra.
A munkatevékenységről szóló megállapodás akkor jön létre, ha az a munkavégzés típusa szerint meghatározott alkalmi tevékenység.
Példa munkatevékenységről szóló megállapodás megkötésére
Egy fitneszközpontot üzemeltető munkáltatónak 2024 januárjában átmenetileg fedeznie kell a megnövekedett ügyféligényt az egyéni fitnesz edzések iránt. A korábbi tapasztalatok alapján azt feltételezi, hogy a kereslet fokozatosan csökkenni fog. A munkáltató az erőnléti edzővel 2024. január 1-től 2024. április 30-ig meghatározott időtartamra munkaszerződést köt.
2023-tól idénymunka végzésére is lehetőség van munkatevékenységre vonatkozó megállapodás megkötésére a vállalkozóval. Általában rövid távú munkák miatt kerül megkötésre, amelyek az évszakok váltakozásától függenek az éves ismétléssel. Az idénymunka végzésére vonatkozó munkaszerződés köthető:
- a mezőgazdaságban a kiválasztott gyümölcs- és zöldségfajták termesztése, betakarítása, válogatása és tárolása során,
- a turizmusban pl. felvonók üzemeltetésekor, üzemeltető táborok,
- az élelmiszeriparban a mezőgazdasági termékek feldolgozása során,
- az erdészetben az erdei szaporítóanyag előállítása, az erdő létesítése, helyreállítása és nevelése terén.
Példa munkatevékenységről szóló megállapodás megkötésére idénymunka végzésére
Egy mezőgazdasági munkáltató munkaerőhiányt tapasztal a betakarítási időszakban. Döntés születik idénymunka végzésére vonatkozó munkatevékenységről szóló megállapodás megkötéséről 4 fő vállalkozóval, 2024. június 1-től 2024. szeptember 30-ig.
Munkaidő a munkavégzésről szóló megállapodásban és a munkatevékenységről szóló megállapodásban 2024-ben
A Munka Törvénykönyve szerint munkaidőnek minősül az az időtartam, amely alatt a munkavállaló (vagy vállalkozó) a munkáltató rendelkezésére áll, munkát végez és kötelezettségeit a munkaszerződésben (vagy a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint) teljesíti. Míg a munkaidő meghatározása a munkaszerződésen alapuló munkavállalókra és a munkaviszonyon kívül kötött megállapodások valamelyikén alapuló szerződéses munkavállalókra jellemző, addig a munkaidő körét az egyes megállapodástípusokra a Munka Törvénykönyve kifejezetten szabályozza.
Ugyanez vonatkozik a munkavégzésre és a munkavégzésre vonatkozó megállapodásra is, hogy azok legfeljebb 12 hónapra köthetők. Kivételt képez az idénymunka végzésére vonatkozó munkatevékenységről szóló megállapodás, amely legfeljebb 8 hónapra köthető.
A munkavégzésre vonatkozó megállapodás természetes személlyel akkor köthető, ha a munkafeladat köre egy naptári évben nem haladja meg a 350 órát. Ha a vállalkozó ugyanannak a munkáltatónak más munkavégzésre vonatkozó megállapodása alapján is végez munkát, köteles gondoskodni arról, hogy ezen munkafeladatok köre egy naptári évben ne haladja meg a 350 órát. 2024-ben a vállalkozó több munkavégzési megállapodást köthet különböző munkáltatókkal, egyenként maximum 350 órát dolgozhat.
A Vállalkozó a munkaszerződés alapján munkát végezhet:
- maximum heti 10 óra ill.
- 520 óra egy naptári évben, ha idénymunka ellátásáról van szó (az idénymunka végzésére vonatkozó ún. munkatevékenységről szóló megállapodás alapján).
Idénymunka végzésére vonatkozó munkatevékenységi megállapodás (munkatevékenységi megállapodás altípusa) esetén a munkatevékenység köre (520 óra) magában foglalja azt a tevékenységet is, amelyet a vállalkozó ugyanazon munkáltató részére más munkavégzés alapján végez. idénymunka végzésére vonatkozó tevékenységi megállapodás. A Munka Törvénykönyve ugyanakkor a megállapodás időtartamára korlátozza az átlagos heti munkaidőt – legfeljebb 4 hónapon belül nem haladhatja meg a 40 órát.
A munkáltató köteles nyilvántartást vezetni azon vállalkozók munkaidejéről, akik:
- munkatevékenységre vonatkozó megállapodást kötött oly módon, hogy rögzítésre került annak az időszaknak a kezdete és vége, amelyben a szerződő fél a munkát elvégezte,
- megállapodást kötött a munkavégzésről úgy, hogy a munkavégzés időtartamának hosszát az egyes napokon rögzítették.
A tárgyaló felek díjazása és lejárata 2024-ben
A szerződéses munkavállaló munkavégzésre vonatkozó megállapodáson vagy munkatevékenységről szóló megállapodáson alapuló bére (javadalmazása) nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbérről szóló törvény szerinti minimálbér . A Munka Törvénykönyve szerint a tárgyaló fél követelései vagy egyéb teljesítés nem lehet kedvezőbb, mint a munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló követelése és teljesítménye.
A jutalom lejárata a megállapodás típusától függően változik. A munkavégzésre vonatkozó megállapodás alapján a munkavégzés díja legkésőbb a munkavégzés hónapját követő naptári hónap végéig esedékes. A munkavégzésre vonatkozó megállapodás alapján végzett munka díja csak a munka elvégzését és átadását követően fizetendő, ill. a munkafeladat egy részének elvégzése után, ha ebben a résztvevők megegyeznek.
A szerződéses munkavállalók bérjuttatása a munkavégzésről szóló megállapodás és a munkatevékenységről szóló megállapodás alapján 2024-ben
A vállalkozók a munkavállalókhoz hasonlóan szombaton, vasárnap, éjszaka, ünnepnapokon, nehéz körülmények között is dolgozhatnak a munkáltatói feladatok ellátása során. Ilyen munkavégzésért bérkedvezményre jogosultak. A módosítás értelmében 2023. június 1-től a bérpótlék egy része a megállapított heti 40 órás munkaidőre a minimális órabérhez kötött.
Levonások a munkavégzésről szóló megállapodásból és a munkatevékenységről szóló megállapodásból 2024-ben
Vállalkozók végezhetnek munkát rendszeres vagy rendszertelen jövedelemre jogosult munkáltatónak. Ha a megállapodásból származó jutalom havonta fizetendő, az rendszeres jövedelem. Ha nem havonta fizetendő (pl. félévente egyszer vagy a munkafeladat egy részének elvégzése után), akkor rendszertelen bevételről beszélünk. A vállalkozókat az 1 naptári hónapnál hosszabb időre kötött munkatevékenységi megállapodások után rendszeres jövedelem illeti meg. A rendszertelen bevétel az egy naptári hónapra vagy annál rövidebb időtartamra kötött munkavégzési szerződésekre, munkatevékenységi megállapodásokra jellemző.
A díjazás szabályszerűsége és szabálytalansága a munkavégzésről szóló megállapodás és a munkatevékenységről szóló megállapodás alapján a vállalkozó díjazásából számított illetékek összegére is hatással van. Az alábbi táblázat a 2024-re érvényes adókulcsokat mutatja be.
| Vállalkozók levonásai | Megállapodás a munkatevékenységről* és a munkavégzésről szóló megállapodás
|
|||
| Rendszeres jövedelem** | Rendszertelen bevétel | |||
| a vállalkozó | a munkáltató | a vállalkozó | a munkáltató | |
| Betegbiztosítás | 1,40% | 1,40% | – | – |
| Rokkantbiztosítás | 3,00% | 3,00% | 3,00% | 3,00% |
| Öregségi biztosítás | 4,00% | 14,00% | 4,00% | 14,00% |
| Munkanélküli biztosítás | 1,00% | 1,00% | – | – |
| Biztosítási díjak a rövid távú munkavégzés során nyújtott támogatás finanszírozására | – | – | – | – |
| Baleseti biztosítás | – | 0,80% | – | 0,80% |
| Garancia biztosítás | – | 0,25% | – | 0,25% |
| Szolidaritási tartalékalap | – | 4,75% | – | 4,75% |
| Társadalombiztosítási hozzájárulások ÖSSZESEN | 9,40% | 25,20% | 7,00% | 22,80% |
| Előlegek orvosi hozzájárulásra | 4,00% | 11,00% | 4,00% | 11,00% |
| Összes illeték | 13,40% | 36,20% | 11,00% | 33,80% |
* Szezonmunka végzésére munkaszerződés alapján dolgozó vállalkozó, akinek a havi díjazása nem haladja meg a 652,00 eurót, összesen 8,40%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot és egészségbiztosítási előleget fizet. A munkáltatói illeték mértéke 21,20%. A 652,00 eurót meghaladó havi fizetéssel idénymunkát végző vállalkozó és munkáltatója ugyanazt a járulékot fizeti, mint egy klasszikus, rendszeres jövedelemmel járó szerződés esetén.
** Megállapodás jogosultja – öregségi, korengedményes öregségi, öregségi nyugdíjban részesülő, rokkant, ill. a rokkant szolgálati nyugdíj után nem kell járulékot fizetni , ha a járuléklevonási jogcímet alkalmazzák, és a jövedelem havi 200,00 euróig. A munkáltatói illeték mértéke 1,05% (baleset- és garanciabiztosítás). Ha az öregségi, korkedvezményes vagy szolgálati idős nyugdíjban részesülő ezt a határt túllépi, vagy nem érvényesít adókedvezményt, akkor a munkáltató csak a 4,00%-os öregségi biztosítást és a munkáltatói járadékot vonja le. járulékok 19,80% (öregségi biztosítás, szolidaritási tartalékalap, baleset- és garanciabiztosítás). Rokkantsági ellátásban részesülő esetén, illa rokkantnyugdíj, a munkavállaló 7%-os járulékot fizet (öregségi biztosítás és rokkantsági biztosítás), míg a munkáltató 22,80%-ot (öregségi, baleseti, kezességvállalási, rokkantsági biztosítás és szolidaritási tartalékalap).
A munkavégzési szerződés és a munkatevékenységi szerződés megszűnése 2024-ben
Ha a munkavégzésre vonatkozó megállapodáson alapuló munkafeladatot a megbeszélt időben nem teljesítik, a munkáltató elállhat a megállapodástól. A tárgyaló azonban akkor is elállhat a megállapodástól, ha a munkafeladatot a munkáltató elmulasztása miatt nem tudja ellátni a megállapodásban foglalt munkakörülmények között. Ebben az esetben a munkáltató köteles megtéríteni a neki okozott kárt.
A munkaviszonyra vonatkozó megállapodásban meg lehet állapodni annak megszüntetésének módjában (kivétel az azonnali szerződésbontás, amelyre kifejezetten a Mt. rendelkezései vonatkoznak). Ha a felmondás módjában nem állapodnak meg, akkor a szerződés felmondható:
- a résztvevők megállapodása alapján a megbeszélt időpontban,
- egyoldalúan csak indoklás nélküli felmondással 15 napos felmondási idővel, amely az írásbeli felmondás kézbesítésének napjával kezdődik.
A megállapodás lejártakor a munkáltató köteles a megállapodás birtokosának igazolást adni a levonásokról (történtek-e, kinek a javára, milyen összegben, milyen sorrendben stb.).
A munkavégzésről szóló megállapodás és a munkatevékenységről szóló megállapodás további sajátosságai 2024-ben
- Fiatalkorú tárgyalópartnerrel csak abban az esetben lehet megállapodást kötni, ha ez nem veszélyezteti egészséges fejlődését, biztonságát, erkölcsét vagy szakmai képzettségét,
- szerzői jogi védelem alá eső tevékenységekre (pl. könyvírás) nem köthető szerződés,
- a munkaviszonyon kívül végzett munkáról megállapodás alapján munkát végző szerződéses munkavállalók nem jogosultak szabadságra vagy a munkáltató általi étkeztetésre (a munkáltató azonban önként dönthet úgy, hogy bővíti azon természetes személyek körét étkezést biztosítani),
- a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodás alapján munkát végző szerződéses munkavállaló munkaideje 24 órán belül nem haladhatja meg a 12 órát (fiatalkorú szerződéses munkavállaló esetén a 24 órán belüli 8 órát),
- A munkaviszonyon kívüli munkavégzésre megállapodás alapján munkát végző szerződéses munkavállalók rendkívüli munkáról és túlóráról nem rendelhetők el, illetve nem egyeztethetők össze velük .
Forrás: Dohoda o vykonaní práce a dohoda o pracovnej činnosti v roku 2024, Podnikajte.sk



